Fogalmak, meghatározások

Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés megkötése, a tulajdonjog megszerzése kapcsán számos olyan fogalommal találja szemben magát az érintett, amely pontos magyarázatra szorul.

Ingatlan
A tulajdonjog tárgyai rendeltetésük szerint ingó és ingatlan dolgokra oszthatók. Ingatlannak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az egyik helyről a másikra az állag sérelme nélkül nem helyezhetők át. Az ingatlanok kapcsán a Ptk. a földről, telekről és az épületről beszél.

Ingó dolgok
A tulajdonjog tárgyai rendeltetésük szerint ingó és ingatlan dolgokra oszthatók. Ingó dolognak tekinti a jogirodalom azokat a dolgokat, amelyek az állag sérelme nélkül az egyik helyről a másikra áthelyezhetők. Ingatlannak tekinti a hatályos jogi szabályozás a földet, telket, épületet, minden más egyéb dolog, ingónak minősül.

Vagyoni értékű jog
Vagyoni értékű jognak tekinthetők a pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok. Ilyenek pl. a tartós földhasználat, haszonélvezeti, használati jog, bérleti jog, telki szolgalom, üdülőhasználati jog.

Haszonélvezet
Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban (akkor és olyan mértékben) gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. A haszonélvezeti jog a tulajdonos személyében beállott változásra tekintet nélkül változatlan formában fennmarad. A haszonélvezeti jog kötelezettje a dolog mindenkori tulajdonosa. A haszonélvezeti jog korlátozott időre, legfeljebb azonban a jogosult haláláig állhat fenn. A jogosult halálával a haszonélvezeti jog megszűnik, nem száll át az elhalt örökösére.

Használat
A használat jogánál fogva a jogosult a dolgot a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és hasznait szedheti. A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhető át. A használat joga személyhez kötött, korlátozott jog. Korlátozott azért, mert a más tulajdonában lévő dolgot a jogosult kizárólag a saját, valamint együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja, és mert annak gyakorlását másnak nem engedheti át. Egyebekben a használat jogára a haszonélvezet szabályait kell alkalmazni (korlátozott időre, legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn stb.).

Tulajdonjog fenntartás
Az eladó az adásvételi szerződés megkötésekor tulajdonjogát írásban, a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntarthatja. (Ha az átadás/birtokba adás nem vezet a tulajdonjog megszerzéséhez, akkor az eladó tulajdonjogának fenntartásáról beszélünk.) A vételárhátralék megfizetésével egyidejűleg az eladó köteles – külön nyilatkozattal – a vevő tulajdonszerzéséhez hozzájárulni.

Előleg
Az adásvételi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár.

Foglaló
Az adásvételi szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül a vevő foglalót adhat. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik (a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni, hogy a vevő a pénzösszeget foglalóként és nem előlegként adta). Amennyiben a szerződést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani, ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
A teljesítés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. (Ha a vevő hibájából hiúsul meg a szerződéskötés, akkor az eladónak az átadott foglalót nem kell visszafizetnie, ellenkező esetben, ha az eladó hibájából hiúsul meg az ügylet, a vevő a foglaló kétszeresét követelheti vissza.)

Közös tulajdon
Közös tulajdonról van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon az ingatlanon, meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a fenntartással járó és az ingatlannal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a többi tulajdonostársat azonban harmadik személyekkel szemben elővásárlási, elő-bérleti, illetőleg elő-haszonbérleti jog illeti meg.

Jelzálog
A zálogjog olyan, a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – más követeléseket megelőző sorrendben – kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogtárgyból való kielégítés – ha jogszabály kivételt nem tesz – bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. (Kivétel, pl. ha a zálogjoggal biztosított hitelszerződés adósai közjegyzői okiratba foglalt tartozás- elismerő nyilatkozatot tesznek. Ilyenkor ugyanis a zálogjogosult a közokirat alapján bírósági peres eljárás nélkül kérheti a végrehajtást.) Az ingatlanon fennálló zálogjog mindig jelzálogjog, ami azt jelenti, hogy a zálogjoggal biztosított szerződés (leggyakrabban hitel-, vagy kölcsönszerződés) tartama alatt a zálogjoggal terhelt ingatlant nem kell átadni a zálogjogosult részére, hanem csak a zálogba adás tényét kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A jelzálogjoggal terhelt ingatlanra általában elidegenítési és terhelési tilalmat is bejegyeznek az ingatlan – nyilvántartásba.

Elidegenítés és terhelési tilalom
Az elidegenítési és terhelési tilalom a tulajdonnal való rendelkezés jogát korlátozza. A tilalom alapján nem lehet az ingatlan tulajdonjogát másra átruházni, az ingatlant megterhelni, vagy biztosítékul felajánlani. Az elidegenítési és terhelési tilalom jogszabályon, bírósági határozaton és szerződésen alapulhat, célja, hogy más személynek az ingatlannal kapcsolatos valamely jogát (pl. jelzálogjog, vételi jog, öröklési szerződés) biztosítsa.

Telki szolgalom
Telki szolgalom alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalom csak ingatlanra létesíthető, és legalább két ingatlant feltételez. A joggyakorlat a szolgalmi jog jogosultját “uralkodó”, míg terheltjét “szolgáló” teleknek nevezi. Telki szolgalom csak önállónak minősülő ingatlanok terhére, illetve javára jöhet létre. A szolgalom alanyai nem név szerint meghatározott személyek, hanem az uralkodó, illetve a szolgáló telek mindenkori birtokosai (tulajdonos, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő). A telki szolgalomnak két fő csoportja van a tevőleges és a tűrésre irányuló szolgalom. A tevőleges szolgalom arra jogosítja fel jogosultját, hogy a más tulajdonában lévő ingatlanon olyat tegyen, amire egyébként nem lenne joga (például átjárás, közművek átvezetése), a tűrésre irányuló szolgalom esetében a szolgáló telek birtokosának (tulajdonosának) tartózkodnia kell olyan magatartástól, amire egyébként joga lenne. A telki szolgalmat átjárás, vízellátás és vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Törvény biztosítja az úgynevezett -útszolgalmat -, ami azt jelenti, hogy amennyiben valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon. A szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

Hagyaték
A hagyaték az elhunyt embernek (örökhagyónak) a vagyona, amely a halálával az örökösökre száll át. A hagyatékba tartoznak az örökhagyót megillető, pénzben kifejezhető értékkel bíró jogok és kötelezettségek. A hagyaték bizonyos esetekben az örökhagyó halála pillanatában meglévő vagyonánál több és annál kevesebb is lehet. Vannak ugyanis olyan, az örökhagyót megillető, személyhez fűződő vagyoni jogok, amelyek a halál esetén nem esnek jogutódlás alá, így pl. a személyhez fűződő jogok, a haszonélvezeti és a használati jog. Ezeket kizárólag az örökhagyó érvényesítheti életében. A halál pillanatában meglévő vagyon kisebb is lehet a hagyatéknál, mivel abba bizonyos esetben be kell számolni a korábban adományozott, ajándékozott juttatásokat is.

Köteles rész
A köteles rész az elhunyt legközelebbi hozzátartozói számára meghatározott mértékű részesedést biztosít akkor is, ha az örökhagyó élők közötti jogügylettel vagy végintézkedéssel vagyonát, vagy annak túlnyomó részét más személy (személyek) részére juttatta. A köteles rész iránti igényt kizárólag peres úton lehet érvényesíteni.
Köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha az örökhagyónak törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. Köteles rész címén a leszármazót és a szülőt annak fele illeti, ami neki törvényes örökösként jutna. Ha a házastársat, mint törvényes örököst haszonélvezeti jog illetné meg, az ő köteles része a haszonélvezeti jog korlátozott mértéke. Abban az esetben azonban, amikor a házastárs törvényes örökösként nem haszonélvezetet örökölne, köteles részül őt is a törvényes örökrészének a fele illeti meg.

Illetékkiszabás
Az illetékekről szóló törvény szabályai szerint kiszabás alapján pénzzel kell megfizetni a vagyonszerzési illetéket (ideértve az illetékelőleget is, meghatározott esetben az eljárási illetéket, valamint a bélyeges űrlappal vagy illetékbélyeggel megfizetni elmulasztott illetéket). Kiszabás esetén az illeték összegét a rendelkezésre álló adatok alapján az illetékhivatal állapítja meg. Az illetékelőleg és az illeték összegét (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási eljárás illetékét is) az illetékhivatal fizetési meghagyásban közli. Az illeték alapjául szolgáló értéket az illetékfizetésre köteles fél jelenti be a jogügylet, hagyaték bejelentésekor vagy az illetékhivatal felhívására.

Tiszta érték
Az örökség és az ajándék tiszta értéke a megszerzett – illetékfizetési kötelezettség alá eső – vagyon csökkentett forgalmi értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást, illetőleg az ajándékot terhelő adósság és az egyéb teher értékének egy-egy örökösre, illetőleg megajándékozottra eső részét. A hagyatéki terhekhez kell számítani a hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tiszteletdíját is. A vagyoni értékű jogból álló terheket az erre vonatkozó speciális szabály szerint kell számításba venni. Azokat a hagyatéki terheket, amelyek a hagyatékba tartozó egyes vagyontárgyakhoz kapcsolódnak, az adott vagyontárgy forgalmi értékéből kell levonni. A megajándékozottnak az ajándékot terhelő adósság és egyéb terhek után – ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ha a hagyatékban, ajándékban, gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, ennek értékét az egyéb hagyaték, ajándék tiszta értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni, ezek után külön kell az illetéket megfizetni. A gépjárművet, pótkocsit terhelő haszonélvezeti jogot az erre vonatkozó speciális szabály szerint kell számításba venni.

A haszonélvezet értéke
A haszonélvezeti, használati jog értékét az alábbi szabályok alkalmazásával kell kiszámítani. Ha a haszonélvezeti, használati jog a jogosult életének idejére terjed, annak értékét az illető személy életkorához képest a következő módon kell megállapítani: ha a vagyoni értékű jog jogosultja 25 évesnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese, ha 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa, ha 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa, ha 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese. A vagyoni értékű jogok egyévi értékéül az ezzel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egy huszad részét kell tekinteni. A meghatározott időre szóló haszonélvezet, használati jog értéke az egyévi érték és a kikötött évek szorzata. A jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, illetve természetes személy javára kikötött haszonélvezet, használat joga esetén az egyévi értéknek a fentiek szerint meghatározott életkor szerinti többszörösét.

Adásvétel 
Az eladó fő kötelezettségei: az ingatlan tulajdonjogának átruházása, és az ingatlan birtokba adása a vevőnek. A vevő ezzel szemben az ingatlan átvételére, és a vételár megfizetésére köteles. Csak az írásba foglalt adásvételi szerződés tekinthető érvényesnek, melyet közjegyző vagy ügyvéd ellen jegyzett.

Albetétesítés
A társasházi lakások telekkönyvi nyilvántartására vonatkozó kifejezés. Lényegében azt a földhivatali eljárást jelenti, amelynek során a társasház felépítését követően az egyes társasházi lakások a társasház törzsszámához igazodó sorszám szerinti “alszámot” kapnak. Az albetét szám nem jelent mást, mint az egyes társasházi lakások egyedi helyrajzi számát, mely alapján a lakás egyedileg beazonosítható. Az albetétesítést alapvetően jogerős használatba vételi engedély alapján kezdi meg kérelemre a földhivatal, azonban maga az albetét földhivatali megnyitása nem feltétlenül jár együtt a vevő adott lakásra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésével.

Bruttó alapterület
A lakás belső válaszfalait is tartalmazó terület.

Előleg
Az adásvételi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár.

Építményadó
A helyi önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül adóköteles a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, vagy épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet . Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

Építő v. építettő
Az a magánszemély, illetve jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó, akinek a nevére az építési engedély szól.

Fajlagos forgalmi érték
A műszaki paraméterekre alapozott, egységre (pl. egy négyzetméterre) vonatkozó megállapítás, amelyhez az erkölcsi avulás és a forgalmi viszonyok változásának ráhatása következtében kialakítható egy természetes számmal kifejezhető összeg.

Foglaló
Az adásvételi szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül a vevő foglalót adhat. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik (a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni, hogy a vevő a pénzösszeget foglalóként és nem előlegként adta). Amennyiben a szerződést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani, ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. (Ha a vevő hibájából hiúsul meg a szerződéskötés, akkor az eladónak az átadott foglalót nem kell visszafizetnie, ellenkező esetben, ha az eladó hibájából hiúsul meg az ügylet, a vevő a foglaló kétszeresét követelheti vissza.)

Használatbavételi engedély
Jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján használható az építési tevékenység eredményeként megvalósult valamennyi építmény. Az engedélyt az építtetőnek az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, a tényleges használatbavétel előtt kell kérnie az építésügyi hatóságtól. A kérelmet építésügyi hatósági engedély iránti kérelem nyomtatványon kell benyújtani, és mellékelni kell hozzá az alábbiakat: közműkezelők nyilatkozatai,az építkezés felelős műszaki vezetőjének nyilatkozata,statisztikai adatlap. A kérelem elbírálása során a hatóság minden esetben a helyszínen ellenőrzi, hogy az építmény a záradékolt terveknek megfelelően készült-e el, illetve, hogy alkalmas-e a rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra. A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha az építmény a fenti követelményeknek megfelel, és ezzel egyidejűleg az engedély megadásához a közműkezelők, és adott esetben a szakhatóságok is hozzájárultak. Az engedély megadásáról a hatóság határozattal rendelkezik. A határozat jogerőssé és végrehajthatóvá válását követően, az építtetőnek kötelessége az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából a megvalósult állapotról földmérő által készített változási vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

Haszonélvezeti jog
A haszonélvezet olyan személyes szolgalmi jog, ami alapján a haszonélvező a más tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A személyes jelleg azt jelenti, hogy a haszonélvezet mindig egy név szerint meghatározott személy (kivételesen jogi személy) javára szól, ehhez a személyhez van kötve, tehát másra át nem ruházható. A haszonélvező e jogok gyakorlását másnak is – ingyenesen vagy ellenérték fejében (visszterhesen) – átengedheti. Ellenérték fejében azonban a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos – azonos feltételekkel – a dolog használatára nem tart igényt.

Jelzálogjog
A zálogjog olyan, a szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzbeli követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

Nettó alapterület
A lakás belső válaszfalait nem tartalmazó, falon kívül számított terület.

Szavatosság, jótállás
A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig előző munka tényleges elvégzőjét a vállalkozót terheli. A kötelezettség időtartama az ingatlan adás-vételi eljárás befejezésétől számított 3 év.

Széljegy
A tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem esetén a beadvány iktató számát a benyújtás napján a tulajdoni lapra rávezetik, ezzel széljegy kerül a tulajdoni lapra (a tulajdoni lap tetején találhatjuk meg, ha van). A széljegy tájékoztat arról, hogy az eljárás megindult, és jelzi az ügyintézés sorrendjét, azaz az ügy rangsorát is. A széljegyzésben a széljegyzett beadvány tartalmára röviden utalni kell. Egyszerre több széljegy, vagyis elintézetlen beadvány is lehet a tulajdoni lapon. Érdemes erre külön odafigyelni, hiszen ha például széljegyként szerepel az általunk megvásárolni kívánt ingatlanon egy tulajdonjog bejegyzési kérelem, akkor nagy az esély rá, hogy már másnak eladták az ingatlant (vagy jobb esetben még nem teljesen rendezett az ingatlan jogi helyzete). A széljegy tájékoztató jellege azt is jelenti, hogy a földhivatal ekkor még nem döntött arról, hogy a kérelemnek helyt ad, vagy elutasítja, ez csak azt jelzi, hogy a kérelem elbírálása folyamatban van.

Szoba, félszoba
A méltányolható lakásigény fogalmánál fontos a szoba pontos meghatározása. A padlóburkolat jellegétől függetlenül a szoba az egy olyan helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de legfeljebb 30 négyzetméter. Amennyiben a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van és a hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell őket figyelembe venni. A félszoba a 6 négyzetméter feletti, de a 12 négyzetmétert nem meghaladó helyiség.

Tulajdoni lap
Az ingatlan-nyilvántartás leggyakrabban használt része a tulajdoni lap, amely az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait számítógépen kezelve tartalmazza. Hiteles tulajdoni lap másolatot az ingatlanhoz területileg illetékes földhivatalnál válthatunk ki, de lehetőség van a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában is kérelem benyújtására. A földhivatalok az un. TakarNet rendszeren keresztül egységes információs adatbázist használnak, így lehetőség van a rendszerből nem hiteles tulajdoni lap lekérésére. Így a legközelebbi földhivatalba, továbbá ügyvédeknél, ingatlanforgalmazóknál (TakarNet előfizetőknél)is beszerezhetjük utóbbit.